Amikor beköltöztem a lakásomba az egyik legfontosabbnak tűnő projekt a tükör kérdés volt. Nem is értem, hogy miért… 🙂 

Több áruházat is bejártam azzal a reménnyel, hogy hátha megtalálom az igazit, de (sajnos) nem lett meg. Nem beszélve arról, hogy olyat kellett keresnem, ami eltakarja a falon maradt lyukakat. 

Amikor a Bauhausban megtaláltam azt a mozaikot, ami a fürdőszobát is díszíti, nem volt kérdés, hogy a tükör is saját gyártású lesz. 🙂

Gyorsan be is szereztem 3 tábla mozaikot, hiszen a személyes tapasztalatom az, hogy ha a kezedben tartod azt, amivel dolgozni fogsz, könnyebben ráhangolódsz és a tervezgetés is sokkal könnyebben megy. 🙂

Minél egyszerű és letisztult hatást szerettem volna elérni, ezért csak a tükör két oldalára 2-2 mozaik oszlopot terveztem rakni, majd ezt egy króm élvédővel lezárni, amit szintén a Bauhasusban találtam. A méretet illetően mindenképp szélesebbet szerettem volna, mint az alatta lévő szekrény szélessége. 

Hozzá is fogtam az elkészítéshez. Az egyik táblát időközben pótolni kellett, hiszen drága kiskutyám, Benike egyik itthoni unatkozása során eljátszadozott vele. 🙂

Szerencsére a tábla fele még ép maradt, ezért amit tudtam, megmentettem a hálóról, de amúgy is kevés lett volna a 3 tábla a 4 oszlophoz. 

A tükör alapjának egy fehér bútorlapot választottam, melyet a mozaikok és a tükörlap méretének megfelelően vágattam le. A fürdőszoba páratartalma miatt nagyon fontos, hogy ezeket az elemeket minden oldalán élvédőzzük, hogy a legkevésbé szívja magába a párát. 

A tükröt és a mozaikokat a bútorlapra szerelőragasztóval rögzítettem. A mozaik sor alá, a bútorlap széléhez pedig elhelyeztem az élvédőt. 

A bútorlapra egy párnafa került, melyre pedig két akasztó. Az akasztókat gondosan meg kellett választani, mert a teljes rájuk nehezedő teher igencsak jelentősre sikeredett, ezért a legnagyobb teherbírású került a párnafára. 

Már “csak” a fuga és lámpa hiányzott, illetve egy jó kis tükör takarítás 🙂

A lámpát illetően az Eglo Tabianora esett a választás.

Szeretem az Eglo lámpáit, hiszen gyönyörű fényt adnak és nagyon takarékosak. Mindig próbálom úgy belőni a fényforrásokat, hogy egy helyiségben csak egy színárnyalat, illetve alapvetően se sárga, se kék, hanem egy kettő közti átmenet legyen.  Az Eglo lámpái pont ezt a hatást adják vissza. 

A fugát megpróbáltam úgy kiválasztani, hogy ugyan az a szín legyen, mint amivel a falon lévő mozaikok is fugázva lettek. A Mapeinek egy sötét barna fugájára esett a választás.

Sokan félnek a fugázástól, pedig tényleg nem egy bonyolult dolog. A fuga port a zacskón leírt mennyiségű vízzel hígítva, a masszát a mozaik darabok közé juttattam, majd a felesleges mennyiséget enyhén nedves törlőkendővel letöröltem. 

A tükör végleges mérete kb 125 cm*95 cm lett. Egyáltalán nem lett nagy, sőt! Mivel szinte egyáltalán nem áll ki a fal síkjából, szerintem csak nagyítja a teret. 🙂

Nektek hogy tetszik? 🙂